A Tavaszi szél több mint hárommilliós nézettsége első ránézésre egyértelmű sikertörténet. Magyar viszonylatban ez már nem egyszerűen „jól teljesítő film”, hanem tömegeket megmozgató jelenség. A kérdés azonban nem az, hogy sikeres-e – hanem az, hogy miért. Az ilyen volumenű érdeklődés ritkán magyarázható pusztán filmes eszközökkel. Egy alkotás önmagában – rendezéssel, színészi játékkal, dramaturgiáv...
A Kossuth-díj körüli viták az utóbbi években egyre kevésbé szólnak magáról a teljesítményről, és egyre inkább arról, hogy ki melyik értékrendhez áll közelebb. Ez nem egy új jelenség, de ma sokkal látványosabb. A Kossuth-díj mindig is kettős természetű volt: szakmai elismerés és állami döntés egyszerre. És mivel az állam adja, a mindenkori hatalom világlátása óhatatlanul...
1971. február 14-én az olasz RAI nézői még nem tudták, hogy egyetlen fehér vonal hamarosan többet fog mondani a világról, mint sok színes, hangos rajzfilm együttvéve. Ekkor került adásba a La Linea, és vele megszületett az a figura, aki nem világból érkezett – hanem maga volt a világ. Egy vonal. Egy ember. Egy örök morgás.La Linea figurája nem...
Ez egy izgalmas nyelvészeti és társadalomtörténeti kérdés! Sokan azt hiszik, hogy a magázódás „ősi” magyar szokás, pedig valójában egy viszonylag kései, külső hatásra kialakult forma. Íme egy rövid áttekintés arról, hogyan váltottunk az egységes tegezésről a többrétegű megszólítási formákra. 1. Az „aranykor”: Amikor még mindenki tegeződött A középkorban és a korai újkorban a...
Hogyan keress társat úgy, hogy nem a képekkel operálsz amit feltöltesz, hanem tartalmakat generálsz, hogy jobban megismerjék a gondolkodásod? Én egyre inkább azt látom, hogy a társkeresés nem azért nehéz, mert nincs kivel ismerkedni, hanem azért, mert rossz sorrendben mutatjuk meg magunkat. Előbb jönnek a képek, aztán – ha egyáltalán – a gondolatok. Pedig hosszabb...
Grönland története kívülről gyakran tűnik egzotikusnak és távolinak, valójában azonban nagyon is ismerős mintázatot követ: nagyhatalmi érdekek, „jó szándékú” döntések és egy őslakos közösség, amelyet soha nem kérdeztek meg a saját sorsáról. A hatalmas szigetet az inuit – kalaallik – nép lakta évszázadokon át, saját nyelvvel, társadalmi renddel és túlélési tudással, amikor a skandináv világ...
A Nemzeti Színház intézménye Magyarország kulturális életének egyik legfontosabb szereplője volt. A magyar országgyűlés 1836-ban hozott döntéssel határozta el egy nemzeti színház létesítését Pest városában, amely 1837. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit Pesti Magyar Színház néven, majd 1840-től viselte a Nemzeti Színház nevet. Többszöri költözés és változások Az eredeti, 19. században épült színhá...
Elhunyt Tarr Béla, a magyar és az egyetemes filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotója. Filmjei nem a cselekmény gyors sodrásáról, hanem az időről, a létezés súlyáról és az emberi sorsok lassú kibomlásáról szóltak. Munkásságával világszerte újragondoltatta, mit jelent a film mint művészeti forma – és mit jelent szembenézni azzal, amiről a mozi többnyire hallgat. Tarr Béla...
Kőbányát sokan csak átutazzák. Villamos, busz, főút, ipari emlékek és lakótelepek villannak fel, majd már el is tűnik a kerület a visszapillantó tükörből. Pedig ha az ember letér egy kicsit az útvonalról, az Újhegyi lakótelep sűrűjében egy meglepő nyugalomra bukkan: ott fekszik a Gutman-tó. Nem hivalkodó hely. Nincs körülötte turistatábla, nincs nagy ígéret. Csak egy...
A Gerbaud mindig több volt, mint cukrászda. Inkább egy színpad, ahol a város játszotta önmagát. A Vörösmarty tér felől belépve nemcsak süteményillat fogadta az embert, hanem az a különös érzés is, hogy itt már mindent láttak – szerelmet, csalódást, titkos találkákat és elegáns hazugságokat. A múlt század elején, de még jóval később is, a Gerbaud...