Húsz év távlatából is fájó seb 2006 októbere. De miközben a hivatalos emlékezetpolitika a rendőri brutalitás és a kormányzati káosz kettősében mozog, van egy szürke zóna, amiről ritkán beszélünk nyíltan: az akkori ellenzék, a Fidesz tudatos, „feszültséggerjesztő” szerepvállalása. Újságíróként tudjuk: a hallgatás néha beszédesebb, mint a kiabálás. De 2006. október 23-án nem csak hallgatás volt....
Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és egyes publicisztikákban az állítás, miszerint Radnai László „Dubajba szökött”. A mondat hatásos, könnyen terjed, és pontosan beleillik abba a sémába, amelyet a magyar közélet már jól ismer. Csakhogy éppen ezért érdemes megállni egy pillanatra, és feltenni a kellemetlen kérdéseket. Ki Radnai László, és miért...
Az elmúlt hónapokban egyre feltűnőbb, hogy a magyar közéletben szinte minden politikai esemény a következő országgyűlési választások felől értelmeződik. Nyilatkozatok, személyi döntések, pártmozgások és gazdasági viták mögött is rendre felbukkan a kérdés: ki milyen pozícióból érkezik majd a választási rajtvonalhoz. Mindez azért különös, mert a voksolás időpontja jogilag még nem közeli, politikailag...
Önmagában az, hogy a TEK, katonai járművek, akár harckocsik is megjelennek extrém téli helyzetben, nem ördögtől való. Sőt: szakmailag teljesen védhető lenne. Egy ritka, nehéz időjárási helyzet valós terepgyakorlat, ahol a technika, az állomány és az együttműködés is tesztelhető, miközben segítséget nyújtanak. Ezt sok országban pontosan így is kommunikálják. A probléma ott kezdődik, hogy nem...
A nemzetközi politikában gyakran nem az okozza a legnagyobb zavart, amit egy hatalom tesz, hanem az, ahogyan ugyanazért a cselekedetért mást elítél. Ez a látszólagos ellentmondás különösen élesen jelenik meg akkor, amikor Donald Trump kemény szavakkal bírálja Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját, miközben az Egyesült Államok katonai erővel lép fel Venezuelában. Első pillantásra ez képmutatásnak tűni...
Fontos leszögezni már az elején: az alábbi elemzés nem állít tényeket a jövőre nézve, nem vádol, nem jósol konkrét következményeket. Logikai okfejtés arról, hogy a nemzetközi politikában milyen kockázatok szoktak felmerülni hasonló helyzetekben, és ezek hogyan értelmezhetők a jelen eseményeinek fényében. Egy kapcsolat, amelynek megváltozott a kontextusa Magyarország külpolitikája az elmúlt években ...
Van egy pont, ahol egy ország már nem magyarázkodik, nem relativizál, nem ködösít tovább. Egyszerűen átlép egy határt. Az a pillanat, amikor a kormány – nyíltan vagy hallgatólagosan – figyelmen kívül hagy egy bírósági döntést, nem technikai hiba, nem kommunikációs félreértés, hanem rendszerszintű állásfoglalás: a jog csak addig érvényes, amíg kényelmes. A Bors körüli ügy,...
Miért engedték el Lengyelország adósságát, miért nem a magyarét – és mi történt ezután? A rendszerváltás időszakában Magyarország és Lengyelország hasonló történelmi pillanatban állt: mindkét ország súlyos külső adóssággal lépett ki a szocialista rendszerből, és mindkettő a nyugati integrációt tekintette stratégiai célnak. Ennek ellenére a nemzetközi pénzügyi rendszer radikálisan eltérően kezelte a...