2019. május 29-én este néhány másodperc alatt történt meg Budapest egyik legsúlyosabb hajókatasztrófája. A Margit híd közelében a Viking Sigyn szállodahajó összeütközött a jóval kisebb Hableány városnéző hajóval. A Hableány pillanatok alatt elsüllyedt.
Hét év telt el azóta. A roncsot kiemelték, a balesetet műszaki szakértők vizsgálták, több tucat tanút hallgattak meg, büntető- és polgári perek indultak, milliárdos sérelemdíjról született döntés.
Egyvalami azonban 2026 őszére sem történt meg: a Viking Sigyn kapitányának büntetőügye még mindig nem zárult le jogerősen. Sőt, 2026-ban lényegében elölről kellett kezdeni a pert.
Mindössze néhány másodperc alatt elsüllyedt a Hableány
2019. május 29-én 21 óra 5 perckor a Hableány a Dunán, a Margit híd térségében haladt. A fedélzetén összesen 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a hajó kétfős magyar személyzete.
A Viking Sigyn hátulról érkezett. Az ütközést követően a sokkal nagyobb szállodahajó maga alá gyűrte a Hableányt, amely másodpercek alatt elsüllyedt.
A 35 emberből mindössze hét dél-koreai turistát sikerült élve kimenteni. Huszonhét ember holtteste előkerült, egy dél-koreai utast pedig a mai napig eltűntként tartanak nyilván. Így a katasztrófának összesen 28 halálos áldozata van: 26 dél-koreai turista – közülük egy eltűntként –, valamint a Hableány két magyar hajósa.
A mentést rendkívül nehéz körülmények között végezték. Esős idő volt, a Duna magas vízállással és erős sodrással hömpölygött. A későbbi kutatás során áldozatokat Budapesttől jelentős távolságra is megtaláltak.
A tragédia éjszakáján hét embert sikerült kimenteni, a későbbi mentésben pedig mintegy 15 hajó vett részt.
Két hétig feküdt a Hableány a Duna mélyén
A hajó roncsának kiemelése önmagában rendkívüli műszaki feladat volt.
A munkához a Clark Ádám úszódarut vezényelték a helyszínre. A roncsot acélsodronyokkal fogták körbe, majd szakaszosan emelték: amikor egy-egy újabb rész a víz fölé került, búvárok vizsgálták át, mielőtt folytatták volna az emelést.
Végül 2019. június 11-én, csaknem két héttel a tragédia után emelték ki teljesen a Hableányt.
A roncsból négy holttest került elő. Köztük volt a hajó magyar kapitánya és egy hatéves dél-koreai kislány is. A Hableányt ezután uszályon a csepeli szabadkikötőbe szállították, ahol megkezdődött a részletes hatósági és szakértői vizsgálata.
A Viking Sigyn kapitánya került a büntetőeljárás középpontjába
A nyomozás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogyan történhetett meg az ütközés.
Az ügyészség vádirata szerint a Viking Sigynt vezető ukrán kapitány a Margit híd előtti szakaszon legalább öt percig nem fordított megfelelő figyelmet a hajó vezetésére, ezért nem észlelte az előtte haladó Hableányt.
A Viking Sigyn összeütközött a kisebb hajóval, majd maga alá gyűrte azt.
Az ügyészség a kapitányt halálos tömegszerencsétlenséget eredményező, gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetésével, valamint 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásával vádolta meg.
Ez utóbbi azért vált különösen vitatott kérdéssé, mert a vád szerint nemcsak azt kellett vizsgálni, ki okozta a balesetet, hanem azt is, hogy a tragédia után megtörtént-e minden lehetséges intézkedés a vízbe került emberek megmentésére.
2023-ban öt és fél év fogházra ítélték
Négy évvel a katasztrófa után, 2023. szeptember 26-án megszületett az elsőfokú ítélet.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a Viking Sigyn kapitányát bűnösnek találta a halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésében.
Öt év hat hónap fogházbüntetésre és hat év vízijármű-vezetéstől eltiltásra ítélték.
A segítségnyújtás elmulasztásának 35 rendbeli vádja alól azonban bizonyítottság hiányában felmentették.
Az ügyészség ezt nem fogadta el: fellebbezett a részfelmentés miatt, és súlyosabb büntetés kiszabását is kérte.
A történetnek azonban itt még messze nem lett vége.
Az egész elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezték
A kapitány ügyében végül nem azért kellett új eljárást tartani, mert előkerült volna valamilyen alapvetően új bizonyíték a hajóbalesetről.
A korábban eljáró bíró pártatlanságával kapcsolatban merült fel olyan probléma, amely miatt az ítélet nem maradhatott fenn.
A megismételt eljárásban ismertetett indoklás szerint a bíró egy 2022-es tárgyalás után – a vádlott és a védő távollétében – az ügyésznek kifejtette a bizonyítás menetére és a bizonyítékok értékelésére vonatkozó álláspontját.
A felsőbb bíróság szerint ez sértette a pártatlanság követelményét.
A hibát pedig már nem lehetett egyszerűen korrigálni.
Hatályon kívül kellett helyezni a korábbi elsőfokú ítéletet, és új eljárást kellett elrendelni.
Ezért fontos: az öt és fél éves fogházbüntetést ma már nem lehet úgy említeni, mint a Hableány-ügy jelenleg hatályos jogerős ítéletét.
Nincs jogerős ítélet.
2026-ban újra kezdődött a kapitány pere
- február 5-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon megkezdődött a megismételt elsőfokú eljárás.
A Viking Sigyn kapitánya ismét nem ismerte el bűnösségét, és nem kívánt vallomást tenni.
A bíróság nem pusztán átnézi a korábbi eljárás iratait. A bizonyítás jelentős részét meg kell ismételni: az ügyészség a korábbi tárgyaláson megjelent 26 tanú ismételt meghallgatását, valamint a szakértők újbóli meghallgatását kérte. A védelem is szükségesnek tartotta ezt a valósághű tényállás megállapításához.
Márciusban a tanúmeghallgatások meg is kezdődtek. Többek között a mentésben részt vevő hajók kapitányait hallgatták meg. Egy tanú arról beszélt, hogy két embert sikerült kimenteniük, egy harmadik ember pedig megkapaszkodott a hajón, hozzá azonban már nem tudtak időben odaérni.
Vagyis hét évvel a katasztrófa után ismét egy elsőfokú büntetőperben próbálják megállapítani a Viking Sigyn kapitányának büntetőjogi felelősségét.
Volt egy másik kapitány is
A Hableány történetének kevésbé ismert része, hogy nem kizárólag a Viking Sigyn kapitánya ellen indult büntetőeljárás.
A Viking Sigyn mögött haladt egy másik szállodahajó, a Viking Idun.
Annak ukrán kapitányát segítségnyújtás elmulasztásával vádolták. A vád lényege szerint a Viking Idun a katasztrófa után a helyszínre ért, de nem vett megfelelően részt a vízbe került emberek mentésében.
A kapitány ezt vitatta. Azt állította, hogy tudott a balesetről, arról azonban nem, hogy emberek vannak a vízben; azt mondta, ha ezt tudta volna, természetesen részt vesz a mentésben.
Ennek az ügynek azonban 2026 augusztusában drámai fordulata lett.
A Viking Idun kapitánya az ügyvédje közlése szerint meghalt. A bíróság ugyanakkor nem tudta pusztán az ügyvédi közlés alapján azonnal megszüntetni az eljárást: a halált hivatalos okirattal is igazolni kell, ennek beszerzését pedig az ukrajnai háborús helyzet nehezíti.
Ez fontos változás a Hableány-ügy legfrissebb fejleményei között.
4,3 milliárd forintos követelés a polgári perben
A büntetőeljárásokkal párhuzamosan hatalmas kártérítési, pontosabban sérelemdíj iránti per is indult.
A Hableány áldozatainak dél-koreai hozzátartozói és túlélők közül összesen 78-an jelentettek be igényt.
Az általuk követelt összeg összesen mintegy 4,3 milliárd forint volt. A pert a Viking Sigyn tulajdonosával, illetve a Hableányt üzemeltető magyar társasággal szemben indították.
2024 februárjában a Fővárosi Törvényszék első fokon összesen 1 milliárd 825 millió forint megfizetését ítélte meg.
Az összegeket személyenként állapították meg. Voltak, akik néhány millió forintra, mások akár 80 millió forint körüli összegre lettek jogosultak, négy felperes igényét pedig a bíróság nem találta megalapozottnak.
A bíróság hangsúlyozta: a sérelemdíj természetesen nem az elvesztett emberi élet „ára”, hanem az elszenvedett nem vagyoni sérelem jogi kompenzációja.
Az elsőfokú döntést megtámadták, ezért az összegek kifizetése akkor nem vált azonnal esedékessé.
Egy ember még mindig nem került elő
A Hableány történetének talán legmegrázóbb, máig lezáratlan része nem jogi kérdés.
A hatalmas kutatóakció ellenére egy dél-koreai nő holttestét soha nem találták meg.
A Dunát Budapesttől jelentős távolságig átvizsgálták, magyar és dél-koreai szakemberek dolgoztak együtt, a roncsot is átkutatták, de az utolsó eltűnt utas nem került elő.
2026 augusztusában is eltűntként tartották nyilván.
Egy család számára tehát a tragédia még abban az értelemben sem zárulhatott le, hogy eltemethesse hozzátartozóját.
Hét év telt el – miért nincs még mindig jogerős ítélet?
Talán ez a Hableány történetének legnehezebben érthető része.
A tragédia 2019-ben történt. Kamerafelvételek készültek, rendelkezésre álltak hajózási adatok, tanúvallomások és szakértői vélemények. A roncsot kiemelték és megvizsgálták. A büntetőperben 2023-ban már elsőfokú ítélet is született.
Mégis, 2026-ban ismét első fokon tárgyalják az ügyet.
Ennek közvetlen oka nem az, hogy hét év alatt ne sikerült volna feltárni a baleset körülményeit, hanem az, hogy a korábbi büntetőeljárásban olyan, a bíró pártatlanságát érintő eljárási hiba történt, amely miatt az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kellett helyezni.
Ez különösen súlyos következmény egy ilyen ügyben. Az áldozatok hozzátartozóinak és a túlélőknek évekkel a tragédia után ismét azzal kell szembesülniük, hogy a büntetőjogi felelősség kérdésében nincs végleges döntés.
A Hableány 2019. május 29-én néhány másodperc alatt eltűnt a Duna vizében.
A tragédia jogi lezárásához hét év sem volt elegendő.
És miközben 27 áldozat földi maradványai előkerültek, egy dél-koreai utast még mindig keresettként tartanak nyilván, a Viking Sigyn kapitányának büntetőpere pedig ismét első fokon zajlik.
Ezért a Hableány katasztrófája 2026-ban sem pusztán egy hét évvel ezelőtti budapesti tragédia.
Még mindig egy lezáratlan történet.
